2019.09.22.

II.

Szerencsére a szállásadóval sikerült lebizniszelni, hogy délben hagyjuk el a lakást, így nem siettük el az ébredést. Míg A. aludt, addig én vígan elugrottam reggeliért a közeli boltba. Reggeli, pihenés, fürdés...és már kapkodtunk a mosogatással 12:00-kor...

Csak 20 perccel léptük túl a már kikönyörgött déli indulást, de végre sikerült útnak eredni.. Ja igen, a pálinka is erőd adott ;) .

Nagyon jó időt fogtunk ki, ami annyira megtetszett nekünk, hogy fél óra után ki is feküdtünk a szép zöld pázsitra az út és vasútvonal között. Távcsővel kémleltük az eget, az utakat és a felettünk lévő darázsfészket...nem maradtunk sokáig bzzz...

Elmentünk a vasúthoz és leigazoltuk Vállus-Keszthely távolság megtételét. A.-val úgy gondoltuk, ne siessük el a kirándulást, így a közelben lévő Helikon ligetbe mentünk, ahol pihentünk, ücsörögtünk, ettünk, ittunk, fürkésztük a gyönyörű lombokban megbúvó madarakat s hallgattuk éneküket. Kellemes érzés volt, még most is visszagondolva. :) 

Természetesen a fényűző Festetics kastélyt sem szerettünk volna kihagyni, de végül úgy döntöttünk, hogy kívülről vesszük szemügyre azt. (Idén én már voltam a kastélyban, de minimum fél napot rá kell szánni, ajánlani tudom Nektek!)

Kigyönyörködtünk magunkat, feltöltöttük a készletet (pálesz) és indultunk Hévíz irányába, a szállásunk felé. (Szerencsére A. igen gyakorlott az airbnb foglalások terén, sőt szállásadó is. Ha foglalni szeretnél Budapesten pár éjszakára, akkor rá számíthatsz!)

A következő kék szakasz mesebeli volt. 

A mocsárciprussal benőtt 2,5 km távot lassan, bámészkodva, hallgatózva és szotyoládét (evve) majszolva szeltük át. 

Hamarosan Hévíz állomásra érkeztünk, s mindegy egyes lépéssel egyre közelebb éreztünk magunkat a gyógyító hatású Hévízi-tó területéhez (a kénhidrogén igen jellegzetes "illata"  minden egyes molekula belégzése során érzékelhető volt). 

Lassan felvette éjjeli ruháját az égbolt, így nem időztünk sokáig. Megkerestük a pecsételőhelyet, ami a buszállomáson található, majd nem sokkal később a szállásra is eljutottunk. Itt már befűtött szobával vártak minket. :)

A vacsoránkat nem messze a szállástól, egy kis lángos bódénál fogyasztottuk el. Mázlink volt, miénk volt az utolsó kisütött darab. :)

Kezdett hűvös lenni, úgyhogy a meleg tea sem maradhatott ki. 

Alig vártam, hogy egy forró fürdőt vehessek/sünk és végre ágyba kerüljek/jünk. :)