2019.10.06.

Mindig szeretnénk előre megtervezni a túránkat, de valahogy sosem úgy sül el, ahogy eredetileg kitaláltatott. Azonban most sikerként könyveltük el, hogy végre a megbeszéltek szerint indulunk útnak Magyarkútra. Olyannyira megbeszéltük, hogy erre a túrára se kék füzetet (ezért is tettem zárójelbe a címet), se élelmet, se szomjoltót nem vittem magammal...úgyhogy kiindulási pontnak a Nyugati pu-nál lévő Mekit céloztam meg. Amúgy a Nyugatiból indul a vonat Magyarkútra (váci átszállással).

Az 1 órás vonatút hamar eltelt, máris a természet lágy ölébe csöppentünk.

Hirtelen azt se tudtuk merre kapkodjuk a fejünket, egyből láttunk vörösbegyet, szajkót, hatalmas cinege áradat zúdult ránk. Csak itt eltöltöttünk majdnem fél órát, pedig 200 métert sem tettünk meg.

A pecsételőhelyre persze elmentünk, de hát hiába, nálam füzet nem volt, A. pedig már többször is járt errefelé, úgyhogy kissé bánatosan vágtam neki az előttünk álló útnak.

A közigazgatásilag Verőcéhez tartozó Magyarkút egyik látványossága az Irma-forrás. A kutat 1889-ben építették, mely ivóvízként szolgál az itt megpihent kirándulóknak.

 A Lokó-pihenőig mindössze 3,8 km-t kellett megtenni, persze felfelé, kissé a tüdőnket kiköpve, de a látvány, ami elénk tárult minden lecsepegett verejtéket elfeledtetett velünk.

Továbbindulva egy fekete harkály is hallatta hangját, érdeklődve figyeltük, próbáltuk magunkhoz csalogatni, de sajnos hiába. Sárgafejű királykák is feltűntek a fák sűrűjében.

Nagyon élvezetes volt ez a szakasz. A jó időnek hála nem csak egyedül voltunk az utunk során, de azért mindenki elfért. :) 

Hamarosan Nógrádba értünk, ahol betértünk a még felújítás alatt álló, de hamarosan vendégfogadásra alkalmas  Feketevíz Vendégházba, ami közvetlenül a kéktúra útvonalán található.

Ha szállásra van szükséged, akkor ezt nyugodt szívvel ajánlom. A., aki a házigazda, szívesen fogad mindenkit. (Airbnb szállásként megtalálható).

 V.